Főoldal
Galéria
Kölykök
Új
Slideshow Image 2 Slideshow Image 4 Slideshow Image 7 Slideshow Image 8 Slideshow Image 8 Slideshow Image 8

2018


New Litter in 2018.


A feltöltés dátuma: 2018.05.09

Mozgassa az egeret a képek fölé a nagyításhoz.


Az alomszám

Tenyésztõk körében gyakran felmerülõ kérdés az alomszám és nagyságának befolyásolhatósága. Egyesek a napjainkban még meg nem oldott ivararány megváltoztatásának lehetõségeivel is komolyan foglalkoznak, igaz, empirikus alapon és nagyon is gyakorlatias megközelítésben. Bármelyik kérdés jogosan vetõdhet fel, nézzük meg elõször az alomszám problematikáját. Az alomszám természetesen ennél sokkal összetettebb kérdés, már eleve genetikailag meghatározottan el kell különítenünk egyet- és többet szülõ fajokat, a két csoport között vannak átmeneti, un. kettõs, hármas ikreket is ellõ, de egyébként egykéket is szülõ fajok. A legtöbbet szülõ faj, így a kutyafaj is genetikai adottságainak megfelelõen egy bizonyos határon belül változó nagyságú alom produkálására képes. Egyes fajoknál éppen az optimális vagy kevésbé optimális környezet függvényében az egymást követõ almok nagysága természetszerûen változik. A szabad természetben ez az ingadozás nem túl nagy kilengéseket mutat, a kiugróan magas almok inkább kivétel számba mennek, az utódszám rendszerint stabilizálódott tulajdonságnak tûnik. Háziasított többet szülõ állatfajainknál az egyes fajták között, viszont már a többet szülés tekintetében is jelentõs ingadozások, akár 50-100 %-os különbségek is mutatkozhatnak. Mindez az emberi beavatkozás a mesterséges szelekció eredménye. Az adott faj génanyaga tehát meglehetõsen plasztikus és nagy változásokat, alkalmazkodási lehetõségeket tesz lehetõvé még az utódlétszám vonatkozásában is.

A kutya õsének a farkasnak, továbbá a vadonélõ kutyafajtáknak (a dingónak, az indiai vadkutyának) az összehasonlítása erre nagyon jó példát szolgáltat. A farkas és a vadkutyák kisebb almokat szülnek, míg a háziasított kutya fajtánként igen változóan kis és nagy, sõt extrém módon nagy almokat is vet. Az ember a mesterséges szelekció lehetõségével a génanyagban rejlõ lehetõségek olyan szélsõségeinek megvalósulását tette lehetõvé, amelyek a szabad természetben nagy valószínûséggel csak nagyon kivételesen és ritkán vagy sohasem mutatkozhattak volna meg. Így pl. nagy és kis almokat szülõ, termékeny és kevésbé, már szinte meddõ fajtákat alakított ki. A kutyafajták együttesének termékenysége a kutyafaj átlagához képest igen nagy változatosságot mutat. Nagyon leegyszerûsítve a kezdetben fölvetett kérdésre adandó választ, azt mondhatjuk, hogy a kutyafajták utódszámát a mindenkori szuka határozza meg döntõen. A kanok többsége termékeny és olyan milliárdos nagyságrendben, szinte fölöslegesen termeli az ondósejteket, hogy azok alomszámra gyakorolt hatása elenyészõ. Kivételt képezhetnek azok az esetek, amikor a csökkent ondósejt-termelés vagy a rendellenes, megtermékenyítésre alkalmatlan hímivarsejtek aránya olyan méreteket ölt, hogy a kevés, de még szabályosnak mondható maradék ondósejt nem elegendõ a nagyszámú petesejt megtermékenyítéséhez. Egy petesejt megtermékenyüléséhez mindig nagyszámú, milliós nagyságrendû hímivarsejt szükséges, ezek egy része még a célba vezetõ úton elpusztul, más részük utat és kedvezõ környezetet teremt a szerencsésebbek továbbjutásához és jó néhányan pedig a petesejt falán való áthatoláshoz is hozzásegítik az egyetlen kiválasztottat, azáltal, hogy szétesve és szövetoldó enzimeik szabaddá válásával utat nyitnak a petesejt magja felé. A legfontosabb alomszámot befolyásoló tényezõ - közismerten- a szuka nagysága és az általa termelt átlagospetesejt-szám. Általában a nagytestû szukák nagyobb almokat, a kistestûek kisebb almokat vetnek. A közepes testméretû szukák között is sok fajtaképes nagyobb számú kölyök kihordására és megszülésére. Sõt ugyanazon fajtán belül, hasonló testméretû szukák között is lehetnek nagyobb alomszámbeli eltérések.



Elérhetőségeim:


Tolnai Tamás
Pécsvárad
telefon: 30/3978202
email: t.tomy931@gmail.com